|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Helymutató: 2008. március 21.Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) tordaszentlászlói szervezete, Bárdos Csaba, lett az elnök. A magyarfenesi Bárdost két alelnök segíti a szervezésben: László Kőműves Béla Tordaszenlászlóról és Boros János Magyarlétáról. Az európarlamenti választások alkalmával Tordaszentlászló községben az RMDSZ-lista 410 szavazatot kapott, Tőkés László független jelöltre pedig 450-en voksoltak. /Sz. K. : Megalakult az MPP tordaszentlászlói szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2008. június 14.Balázs Péter festőművész emlékkiállítását nyitották meg június 12-én, a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. Simon Gábor, az Opera igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitóbeszédet mondott Alexandra Rus művészettörténész, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró. Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. – Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő kolozsvári iskolájában festészetet és szobrászatot tanult. A művész tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Fejlődését a második világháború és az azt követő kelet-európai sors jelentős mértékben akadályozta. Nehezítette életútját falusi származása. Olyan képi világot teremtett, amelyben a megörökített tárgyak a paraszti lét allegóriájává váltak. 1952-től két és fél évet töltött Románia különböző börtöneiben. Szabadulása után a politikai élettől távol tartotta magát. Balázs Péter életművét mintegy nyolcszáz olajfestménye mellett, grafikusi és illusztrátori tevékenysége teszi teljessé. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter emlékkiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2008. június 19.Kolozsváron Balázs Péter-műveket árvereztek a magyarfenesi közösségi ház javára. A festményeket a néhai művész családja ajánlotta fel, hogy ezzel támogassa a magyarfenesi közösségi ház építését. Balázs Péter /1919-2003/ művészi pályája ugyanis a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő faluból indult. Balázs Péter egyike volt a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet alapítóinak. A második világháború után ebben az intézetben indult újra az erdélyi magyar művész-, zenész- és színészképzés. Lengyel István magyarfenesi református lelkész örömmel újságolta, óriási segítséget kaptak az árveréssel. A közösségi ház tető alatt van, ebből a pénzből ráköthetik a víz- és a földgázhálózatra. /Gazda Árpád: Képekből vezetékek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./2008. augusztus 12.A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2008. augusztus 18.A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2008. augusztus 18.A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2009. január 7.A 107-es, Magyarlóna–Brév közötti megyei út mentén levő négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a hajdani (1930) Torda-Aranyos vármegye egyik legrégibb művelődési központját, a Kolozsvár külvárosához közelebb eső Magyarfenest, valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot. Tordaszentlászló változatos gasztronómiai kínálatán kívül, kalotaszegi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak /Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, Jósika–Mikes–Széchen barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László király szobra és a királyhoz fűződő hagyományok (Szent-László kútja), a Tordai-hasadék, a Szent László-napi magyar kórustalálkozó, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, színjátszó csoport/. Magyarfenesen a felújított árpádkori magyar római katolikus templom, a református templom szép népi varrottasaival, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent István-napi néptáncfesztivállal, valamint vendéglőjével vonzza a turistákat. A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a négy faluban. Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népi szűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg. A kutatás és felmérés teljes szintézisét Kolozs Megye Tanácsa román nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság? /Boldizsár Zeyk Imre: Hagyományozás – Híradás a készülő észak-erdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2009. július 4.Magyarfenesen a kórusmozgalom múltja 1876-ig nyúlik vissza. A jelenlegi kórus 2000-től működik, ami elsősorban a szerencsés karnagyválasztásnak köszönhető, hiszen Tóth Guttman Emese, a Romániai Dalosszövetség elnöke komoly szakmai hozzáértéssel végzi munkáját. A repertoár az évek során közel száz darabra bővült, melyek közül egy világi és egy egyházi jellegű csokorral készültek Belgiumba. Az első koncert helyszíne a brüsszeli magyar nagykövetség által működtetett Magyar Kulturális Intézet volt, június 18-án. A következő koncertnek Ottignies adott helyet. A házigazda, a wavre-i női kórus Kodály nevét viseli. Karnagyuk a kolozsvári származású zongoratanárnő, Veres Éva. A magyarfenesi kórus koncertkörútjának ő volt a helyi szervezője. A záró koncert színhelye ismét Brüsszel volt, az 56-os magyarok által vásárolt és fenntartott Magyar Ház. A házigazdák részéről dr. Kállay Oszkár üdvözölte a kórust, a belgiumi magyar közösség elnökeként beszélt az ott élő magyarok életéről. /Püsök Sarolta: Magyar dal Brüsszelben – „küldetésben” a Magyarfenesi Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2009. augusztus 24.Népviseleti felvonulással, majd ünnepi zárógálával ért véget a 11. Szent István-napi Néptánctalálkozó a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. Augusztus 21-én Magyarfenesen, 22-én, vasárnap délelőtt pedig – a hagyományoknak megfelelően – Kolozsvár utcáin vonultak fel a nemzetközi néptánctalálkozó résztvevői. A felvonulást követően a résztvevőket ünnepi szentmisére várták a Szent Mihály-templomba. A szentmisét Kovács Sándor főesperes celebrálta külön köszöntve a Szent István-napi néptánctalálkozó vendégeit. A zárógálát Kalotaszentkirályon tartották. /(Sz. K.): Népviseleti felvonulás Kolozsvár utcáin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||